Mazzarello Mária Mornesében, Alexandria tartományban született 1837. május 9-én egy népes parasztcsaládban. Mivel nem hétköznapi fizikai erővel volt megáldva, már kislány korától kezdve dolgozott a földeken édesapjával, Józseffel.
A családjában kapott mélyen keresztény nevelésnek köszönhetően Mária nagy áldozatokra is hajlandó, hogy nap mint nap találkozhasson Jézussal az Oltáriszentségben: „Nem tudnék élni nélküle”. 1860-ban tífuszjárvány tör ki Mornesében. Gyóntatója, Pestarino atya arra kéri, segítsen a Mazzarello család néhány rokonának ápolásában. Mária igent mond, de ő is megbetegszik. Váratlanul meggyógyul, azonban egykori fizikai erejét elveszíti – a hitét viszont természetesen nem.
Egyszer az utcán sétálva csodálatos látomásban van része: egy hatalmas épületet lát, melynek udvarán kislányok szaladgálnak, miközben egy hang így szól hozzá: „Rád bízom őket”. Mivel többé már nem tudott földműveléssel foglalkozni, Petronella barátnője egyetértésével elhatározza, hogy varrónő lesz, és a szegény kislányokat fogja varrásra tanítani. A Szentlélek anyai szívet formált ki benne. Okosan és bölcsen, szeretettel nevelte a lányokat. Miután megnyitott egy kis műhelyt – ahogy azt Don Bosco is tette – az Úr elküldte hozzá az első árvákat, akiket befogadhatott. Megérkeznek az első munkatársak, akiket Pestarino atya a Szeplőtelen Szűz Leányainak fog hívni. Don Bosco 1864-ben ellátogat a Szeplőtelen Szűz Leányainak műhelyébe, és nagyon megérinti, amit lát.
Don Bosco megtalálta benne az alkalmas személyt, akinek segítségével életre hívta a Segítő Szűz Mária Leányai közösséget. 1872-ben szerzetesi fogadalmat tett és főnöknővé választották. Vidámsága vonzó volt és magával ragadta a fiatal leányokat. Az Intézet növekszik és terjeszkedik, megnyílnak az első házak, és megkezdik az első missziókat Amerikában. Mindezek ellenére egyszerűsége megmarad, mindenkivel szolgálatkész, és a legalázatosabb munkákban is példával jár elöl. Bölcsességével irányítja az Intézet lelkiségét, beültetve a Segítő Szűz Mária Leányaiba Don Bosco karizmáját. A hit mélysége által evangéliumi értékű gazdag nevelési módszert hagyott leányaira. A felelős munkavállalás, őszinteség és egyszerű életvitel jellemzi ma is a nővérek életét.
Mazzarello Mária 1881. május 14-én halt meg Nizza Monferratóban, 44 évesen. Halálakor az Intézet 165 apácát és 65 novíciát számlált összesen 28 házban (19 Olaszországban, 3 Franciaországban és 6 Amerikában). Boldoggá 1938-ban, szentté pedig 1951-ben avatják. Ünnepe: május 13. (Forrás: szaleziak.hu)
