Tudatos fiatalok, akik mindvégig kitartottak

Ma, június 12-én emlékezik az Egyház a bátor öt lengyel fiatal oratoristára, akiket testvéri barátság kötött össze és Isten kegyelme éltetett egészen a vértanúságig.

Lengyelországban „Poznańska Piątka” (Poznani Ötök) néven ismerik azt az öt fiatalt, akik a poznani szalézi oratóriumban találkoztak és kötöttek barátságot a második világháború előtti években. A háború idején a szalézi rendházat bezárták és katonai raktárrá alakították, a fiatalok azonban továbbra is találkoztak, sokan bekapcsolódtak a földalatti ellenállási mozgalom tevékenységébe. Az öt fiatalt 1940 szeptemberében tartóztatták le illegális szervezkedés vádjával. Miután több börtönt is megjártak, végül hazaárulásért halálra ítélték és 1942. augusztus 24-én Drezdában kivégezték őket.

Fiatal oratoristák voltak, tudatosan elkötelezettjei saját emberi és keresztény növekedésüknek. A börtönben töltött időt hívő lélekkel és szalézi szellemiségben élték mindvégig. Folyamatosan imádkozták a rózsafüzért, kilencedeket Don Boscóhoz és a Segítő Szűzhöz, reggeli és esti szalézi imádságot. Hitük soha nem ingott meg, tanúságtételük a végsőkig hiteles volt.

Kivégzésük előtt a fiatalok engedélyt kaptak, hogy levelet írjanak családjuknak. Soraikból békesség, mély hit és Isten akaratában való megnyugvás sugárzik. Franciszek Kęsy többek között ezekkel a szavakkal búcsúzott szeretteitől: „A Jóisten magához vesz engem. Nem bánom, hogy ilyen fiatal koromban távozom ebből a világból. Most a kegyelem állapotában vagyok, és nem tudhatom, vajon később is hű maradtam volna Istennek tett ígéreteimhez. Drága Szüleim és Testvéreim, még egyszer teljes szívemből bocsánatot kérek minden rosszért és őszintén bánok mindent, bocsássatok meg, a Mennybe megyek, viszontlátásra ott, a Mennyországban!”

Az öt poznani fiatalt II. János Pál pápa avatta boldoggá 1999. június 13-án a második világháború lengyel vértanúi között.

Életükről hosszabban itt olvashatunk.

Forrás: szaleziak.HU

ANS