Ministránstábor 2018

Nincs nyár a szaléziaknál a Boldog Sándor István ministránstábor nélkül. Idén is jöttek az ország kisebb – nagyobb plébániáiról fiúk, akik a pap mellett Istent szolgálják. 

Kedd délután fokozatosan töltötte be a péliföldszentkereszti Ifjúsági Ház termeit a fiatalabb és 

idősebb ministránsok nevetése.

A tábor idei témája a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fényében a ministráns, mint az Oltáriszentség titkának őrzője volt. Keddtől szombatig ezzel a témával ismerkedtek előadásokban, melyeket szalézi atyák és szerzetesek tartottak, többek között Szent Tarzíciuszról, Savio Szent Domonkosról és a fatimai látnokokról. Az előző évekhez híven a reggeli imák mellett nem maradtak el a reggeli tornák, hiszen egyaránt fontos a szellemi és fizikai megpróbáltatás. A négy csapat számos tesztben, kvízben mérhette össze tudását a szentmise kellékeitől kezdve egy egészen nagyszabású ministráns IQ-tesztig.

Az idei évben rendezett labdarúgó világbajnokságra való tekintettel kedden és szerdán este közösen szurkoltak a fiúk kedvenc csapatuknak. A kezdeti esős idő sem fogott ki a szervezőkön, a programokat hatalmas rutinnal szervezték át. Ekkor nyílt lehetőség gyakorolni a legkülönbözőbb feladatokat, tömjénezést, csengetést is beleértve a legifjabbaknak is. Csütörtökön az akadályversenyben mérhették össze tudásukat a csapatok, este pedig a „Ministráns, aki tetszik nekünk” vetélkedőben versenyeztek a továbbjutásért a legjobbak, csapatuk pedig szurkolt nekik. Ebben az egyéni versenyben nagy küzdelem után hármas holtverseny lett a második helyen és az első helyezettnek járó Savio Domonkos szobrot az idei évben Urbán István vihette haza.

Persze a strandolás sem maradhatott ki kajakozással, trambulinnal, amint az idő jobbra fordult péntekre, de akik nem szerettek volna fürdeni, azok strandfocival és röplabdázással tölthették el a délutánt. Estére már a tábortűz hangulatában voltak a fiúk, a csapatok nagy gonddal készültek esti produkciójukra. A közös éneklések után egy csapat versenyt hirdetett „A szalézi, aki tetszik nekünk” címmel, mely egy nagyon jó hangulatú, vicces és tanulságos program volt a csapatok előadása között. A közös jóéjszakát után vette kezdetét az éjszakai szentségimádás, melyben a négy csapat külön-külön 30 percet tölthetett el a templomban Jézus előtt. Talán a tábor egyik legszebb éjszakája volt.

A sok év alatt azt kezdtem észrevenni, hogy a versenyzés már csak egy másodlagos motiváció. Itt sokkal többről van szó. Az évről évre kialakuló barátságokról, a szaléziak lelkületéről, vidámságáról, élethivatásáról.

Nagy köszönetet szeretnék mondani a tartományfőnöknek, Ábrahám Béla atyának, a szervezőknek, Tóth Gábornak és Quadros Lytton atyának, hogy lebonyolították idén is ezt a tábort, a szaléziaknak és minden segítőnek, akikkel jó hangulatban tudtuk ellátni a feladatokat!

Árki Kristóf
ministráns, a tábor fotósa