Élménybeszámoló Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról

Az életem során először vettem részt pápalátogatáson, ami rengeteg lelki ajándékot adott számomra. Csíksomlyón (Romániában)  rendezték meg, ami nagyon nagy ünnepléssel lett díszítve és több, mint 100 ezer ember mutatta ki tiszteletét Ferenc pápának.

Én egy leendő kazincbarcikai animátor vagyok, akinek azért is volt fontos elmenni erre a gyönyörű eseményre elsősorban, mert nem sokára bérmálkozom és animátorrá avatnak a nyáron. Másrészt, mert sokat hallottam róla és kíváncsivá tett, hogy milyen lehet valójában ott lenni és megélni ezt az egészet és természetesen találkozni Ferenc pápával. Valójában egy pozitív csalódás volt nekem.

Mi, Barcikaik, fél 7-kor indultunk el és a Gellei pihenőnél csatlakoztunk a többiekhez. Én nem igazán ismertem senkit sem rajtunk kívül, de a hosszú utunk során sok új embert ismertem meg, akikkel egy fantasztikus hétvégét tölthettem el. Az órákig tartó utak folyamán a táj elképesztően szép volt, és ahogy haladtunk, 2 pihenő között sor került a rózsafüzérre is, amiben én is lelkiismeretesen részt vettem. Én mindig keresem a helyemet, hol tudok egy kicsit is hozzájárulni az imádságokhoz és az Egyházhoz. Mikor átléptük a határt, Ábrahám Béla atya számolt be egy kis érdekes meséléssel. Az utunk során szemügyre vehettük a Békás-szorost és a Gyilkos tó-t is, amelyek gyönyörű természeti csodák és látványosságok. A 13 órás utunk is végre véget ért és folytatódott a szobák átvételével. Ezekután folytatódott az esténk finom vacsorával és emellett jó társalgással. Végül miután mindenki befejezte a vacsoráját, vagy nyugovóra tért, vagy még átmehetett egy kicsit másokhoz beszélgetni, bár inkább a többsége az elsőhöz tartotta magát.

Szombaton eljött a várva várt nap és a korán kelés, ami nem igazán ment mindenkinek, beleértve saját magamat is. Egy ízletes reggeli után megint a buszban folytattuk utunkat. Mielőtt odaérkeztünk volna, Molnár Zsuzsanna (a zarándokcsoport koordinátora szerk.)

osztotta ki a jegyeinket és ismertette velünk a programokat. Sajnos mikor megérkeztünk, utolért minket a zivatar, de nem adtuk fel, hisz nem tántorodunk meg egy kis esőtől. A magyarok és a szaléziak örömére és tiszteletére zászlókkal vonultunk Csíksomlyó utcáin. Mire felértünk, az eső is elállt, és végre eljött a várva várt pillant, amire oly nagyon készültünk. Ferenc pápa látványa és kisugárzása minden keresztényt megérintett és alázatosságra intett. Engem személy szerint nagyon megérintett és nem tudtam levenni a szememet róla, csak úgy ragyogott. Nagyon jó érzés volt ott lenni a pápával és annyi kereszténnyel egy helyen. A mise végén a magyar himnusz és a székely himnusz is elhangzott, amit mindenki meghatódó szívvel és lélekkel énekelt. Ezekután utunk újra a buszhoz vezetett, kisebb- nagyobb sikerrel sikerült odáig eljutni egy pár sárfolttal a ruhánkon és esésekkel gazdagodva. Mikor visszaértünk, gyors átöltözések után este finom vacsorával fogadtak minket. A finom fogások alatt újra egy nagy családnak éreztük magunkat. Végül ezt követően mindenki visszament a szobájába és összepakolt másnapra, hogy ne reggel kelljen kapkodnia.

Vasárnap reggel fél 6-kor várt ránk az utolsó ottani reggelink és jöhetett a buszba pakolás. Miután mindenki bepakolta a cuccait a buszba, indulhattunk haza. A buszon sem felejtkeztünk el hitünkről és imádkoztunk rózsafűzért, amiben kivettem újra a részemet. Szerencsére utunk zökkenőmentesen ment végig, és semmi baj nem akadályozott meg minket a hazajutásunkban. Végül a nagy családunk a Gellei pihenőnél szakadt szét. Értünk kisbusszal jött Péter SDB, aki nagy érdeklődéssel kérdezősködött tőlünk, hogy éreztük magunkat. Látta rajtunk, hogy milyen lelki feltöltődést jelentett számunkra.

Nekem egy csodálatos lelki feltöltődés volt és köszönöm ezt a lehetőséget, hogy megadták nekem. Nagy öröm volt megismerni új embereket és találkozni Ferenc pápával. Számomra ez egy feledhetetlen kaland volt, amit újra és újra átélnék.

Vereb – Dér Anna
Kazincbarcika