Egy csepp mézzel…

November harmadika van, délután három óra. Az őszi szünet utolsó hétköznapja. Vajon történik valami a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában? Miért történne -kérdezhetnéd-, hiszen szünet van, de bizony tévedsz. A pesthidegkúti animátorokkal, kisanimátorokkal és segítőkkel hetek óta ezt az időpontot várjuk, hogy megérkezzenek a hozzánk hasonló vidám fiatalok a Szalézi Animátortalálkozóra szerte az országból. Sorra jönnek, és fél hatkor Ewa nővér fergeteges beszédével meg is nyitja a rendezvényt. Ezután a szaléziak három jelöltje, Baranya Bence, Tóth Domonkos és Bereczi Szabolcs által szervezett lelkiest következik. A szeretet három formájáról van szó, Isten, a felebarátaink és önmagunk szeretetéről, majd egy rendkívül mély szentségimádáson vehetünk részt. Claudius atya jóéjszakátja után mindenki nyugovóra tér, mert másnap hosszú nap vár ránk.

Reggel 140 féle ébresztő szólal meg az ÖKU emeletén. Van, akié korábban, van, akié kevésbé korán, de későn senkié sem, mert szombaton, ami hét előtt van, az biztos, hogy nem késő… A hétkor kezdődő szentmisén már mindenki ott van, melyet Andrásfalvy János atya celebrál. A reggelivel betelve alig várjuk a formációkat. Az elméleti képzés témája nem más, mint a szalézi pedagógia két pillére: az ésszerűség, melyről a nagyoknak Ábrahám Béla atya, a fiatalabbaknak pedig Egyházy Kata nővér tartja az előadást. A vallásosságról Márkus Zoltán és Quadros Lytton atyákkal gondolkodunk közösen. Az előadásokat egyéni elmélkedéssel és csoportbeszélgetéssel mélyítetjük el.

Egy tápláló és élvezetes ebéd után kinek nincs kedve a bansokhoz? Az animátortalálkozó stábja több új banst is tanít a lelkes fiataloknak, melyeket a nyári Confrontoról hoztak nekünk. Ezután sokak kedvencei következnek két részletben: a műhelyek. Mehetsz csotkit készíteni, hallássérült műhelyen tanulhatod el az érzékenyítést, az újságíró műhelyen praktikus tanácsokkal gazdagodhatsz, figyelemzavaros gyerekekről tanulni, az imában elmélyedni, a kreativitásról bővíteni tudásodat, pólót tervezni, egyszóval a lehetőségek tárháza szinte végtelen.

Az ismét ínycsiklandó vacsora után a szombathelyiek kezébe került a staféta, hogy egy vidám együttlét keretében még jobban megismerhessük egymást, és közösen tudjuk jól érezni magunkat. Különféle játékaik, táncaik közepette az is kiderül, hogy a Tavaszi Animátortalálkozót náluk ünnepelhetjük. Ezt követően a Segítő Szűz Mária Leányai, a Don Bosco nővérek avatnak be a misszió rejtelmeibe az FMA show keretében. Négy állomáson különböző aspektusokból szemlélhetjük meg a témát a jelenlévő nővérek segítségével. Külön öröm, hogy a 97 éves Annuska nővér is köztünk van az este folyamán. Carolina nővér jóéjszakátja után csak kevesek térnek nyugovóra, hiszen lehetőség van az országos kapcsolatok építésére a teaházban. Legtöbben kihasználják a lehetőséget és hajnalig beszélgetnek társaikkal.

Vasárnapi reggelen már mindenki nehezebben kászálódik ki az ágyból. Vagyis kászálódik fel a polifoamról. Reggeli után Tibor testvér és a kazinbarcikaiak elgondolkodtató és szép reggeli imával köszöntik az új napot. Mindenki érzi, hogy a találkozónak vészesen közeledünk a vége felé. Először lehetőségünk van magunk számára értékelni a hétvégét, majd mindenki a saját oratóriumával együtt beszéli át ezt a bő két napot. Miután – hála a Szalimnak – minden elkövetkező programról értesülünk jövő szeptemberig, Ábrahám Béla atya megtartja a zárómisét. A templom zeng a vidám énektől, mindenki megpróbálja énekébe belefoglalni azt a sok mindent, amit a hétvége folyamán kapott. Már csak egy ebéd, és kiürül az iskola. Hangos sziák, könnyes búcsúk, szoros ölelések után mi maradunk, pesthidegkútiak. November ötödike van, délután három óra. Az őszi szünet utolsó napja. Az iskola visszavedlik egy sima általános iskolává, úgy hagyjuk ott, mintha mi sem történt volna. De a résztvevők mind ott őrzik a szívükben a hétvége egy-egy darabját, hogy tovább vigyék saját oratóriumaikba.

 

Zsigmond Iringó, szalézi animátor, Pesthidegkút

 

Az animátortalálkozóhoz kapcsolódó képgaléria