A Fiatalok Ünnepe a résztvevők szemével

Lévai Anna, szalézi animátor – Eger

“Nagyon szeretem azokat a programokat, amikor lehetőségem van találkozni más fiatalokkal, animátorokkal és szaléziakkal, tudunk beszélgetni, közösen játszani, szórakozni, valamint tanulni egymástól. Az idei Fiatalok Ünnepe is egy ilyen lelki feltöltődés volt számomra.

A különleges időpontban megrendezett eseménynek egy igazán különleges vendége volt: maga Don  Ángel Fernández Artime, Don Bosco tizedik utóda látogatott el hozzánk fiatalokhoz is, s ennek a találkozásnak ünnepi hangulatában telt az egész rendezvény.

 

A nap folyamán egy nagyon szép Szentmisén vehettünk részt közösen, majd egy műsor keretébeemlékeztünk meg Magyarország történetéről, Don Boscoról, a magyar szalézi családról és mutattuk be az itteni iskolák, oratóriumok életét vendégeinknek.

 

Természetesen egy szalézi rendezvény nem telhet el zene, bans, játék és nevetés nélkül sem, sok ilyen programban is volt részünk, de számomra a nap legmeghatározóbb élménye a rendfőnök atya előadása és a vele való beszélgetés volt. Az ő tanítása olyan érzés volt, mintha maga Don Bosco szólna hozzánk. Jó volt hallani tőle, hogy az egyháznak nagy szükége van olyan fiatalokra, mint amilyenek mi vagyunk, és büszke ránk, hogy Don Bosco példáját és szeretetét eljuttatjuk a fiatalokhoz, idősekhez egyaránt és legyen az embernek bármilyen a politikai nézete, a vallása, a szaléziak kapuja mindig nyitva áll mindenki előtt.                                                                                                                                                                                                                                                          

Ezen kívül sok elgondolkodtató dologról mesélt, többek között arról, hogy mennyi boldogtalan fiatal él a világban és mi hogyan segíthetünk ezen, vagy például a hivatásunk megtalálásáról. Számomra mégis a legfontosabb üzenet az ő “házi feladata” volt, amiben arra buzdított bennünket, hogy ne elégedjünk meg egy diplomával, hanem legyenek nagy álmaink, céljaink, amelyeket merjünk megvalósítani, és hogy ne csak magunkért, másokért is éljünk.

Úgy érzem az ilyen alkalmak mindig adnak egy olyan pluszt, amelyekből a későbbiekben is töltekezhetek. Találkozni rendfőnök atyával, látni és érezni az ő szeretetét, közvetlenségét, hogy mindenkihez volt egy kedves szava, moslya vagy ölelése, és tanulni tőle egy olyan maradandó élményként marad meg bennem, ami megerősített abban, hogy miért az egyik nagy példaképem Don Bosco, miért lettem  animátor és miért szeretek a szalézi családhoz tartozni.”

 

 

Pados Benjamin, szalézi animátor – Szombathely

 

“Nagyon felemelő és megható volt találkozni Don Bosco 10. utódával. Már az az atmoszféra is, mely teremtődött az előkészületeknél, éreztette, hogy fontos dolog fog történni. A szalézi atyák, nővérek úgy készülődtek, mintha saját édesapjukat várnák, akit már nagyon régóta nem láttak. Megfogott a találkozás során a rendfőnök atya mérhetetlen közvetlensége. Szinte kivétel nélkül, mindenkihez volt egy kedves gesztusa. Úgy érzem, mindannyiunk számára példa abban, hogy merjünk odalépni a másikhoz. Nagyon örültem és hálás is vagyok, azért, hogy a rendfőnök atya tükröt mutatatott nekünk, mikor elmondta, hogy milyen nehéz boldognak, kereszténynek lenni a mai jóléti világunkban. Ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy mekkora a felelősségünk nekünk, keresztény fiataloknak országunk, a világ jobbá tételében.”

 

A programon elhangzott rendfőnöki beszéd itt olvasható el.